A téli retek, cékla felhasználásának is most kezdődik igazán a szezonja, a cékla levele is tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, semmiképp ne dobjuk ki, ha egészséges, smoothie, vagy saláta is készülhet belőle, de fermentálhatjuk is, fűszernövényekkel, sárgarépával, káposztával.

Apropó: káposzta! A Vecsésinek hívott változat a Szigetközből terjedt el, a kiváló minőségű öntéstalajokon a mai napig könnyen termeszthető zöldségfélénk közé tartoznak a káposztafélék, a karfiol és a brokkoli is.
Tudták, hogy a káposzta is fermentált étel? Szárazon sózási eljárás, a tartósítás egyik legegyszerűbb formája! Szüleim savanyú káposztájánál jobbat még sehol nem fogyasztottam!

A késő őszi hidegekkel együtt a régiek kihasználták a szobában töltött időt: tollfosztás, kukoricamorzsolás, szövés, varrás tették ki a napok nagy részét. A monoton munka közben jól esett beszélgetni, mesélni, így tanultak a fiatalok az idősebbektől.

Az időjósló napoknak évszázados megfigyelésen alapuló hagyományai voltak, amelyek sajnos ma már nem egyértelműen alkalmazhatók a megváltozott időjárás miatt, de néhányuk még ma is ismert:

November 1.

Mindenszentek napja, november elseje, ha szép, tiszta időjárású, azzal havas, hideg telet jósol, az esővel pedig enyhébbet.

November 11.

Márton napja, november 11, ha borús, azzal szürkés telet mutat, ha napfényes, azzal zimankósat. S ha a közelében lévő napokon is napos az idő, akkor „Márton nyara van”, akkor igen kemény hideg tél jön. Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. A bornak szent Márton a bírája, tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Ezen kívül Márton-napi idő a következő évi márciusi időt is megmutatja.

November 19.

November 19-én, Erzsébet napján, ha esik az eső, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha Erzsébet megrázza a pöndölyét, azaz ezen a napon esik a hó, akkor karácsonykor is lesz hó.

November 25.

Talán az egyik legismertebb népi jóslat Katalin napjához, november 25-hez kötődik. A mondás szerint, ha Katalin kopog, karácsony locsog. Vagyis, ha Katalinkor fagy, akkor karácsonykor biztosan nem fog.

November 30.

András napján, november 30-án, ha a leszeletelt, besózott, a 12 hónapról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd. Egyes tájakon ez a hagymakalendárium Luca napján, december 13-án vagy a karácsonyi éjféli mise után készíttetik.

December 13.

Luca napjához rengeteg népszokás kapcsolódott: a lányok ilyenkor tudták meg a jövendőbelijük nevét, a Luca-széket is ekkor kezdték el, 13-féle fából készíteni, hogy Karácsony napján, aki rááll, megláthassa a boszorkányt.
Ettől a naptól minden nap a következő év adott hónapjának időjárását határozta meg. Ha esett, esős időt vártak arra a hónapra, ha száraz volt, akkor naposat.

A népszokásaink sajnos egyre kevésbé élnek velünk, ételeinkben őrizhetjük még a hagyományainkat: a Karácsonykor asztalra kerülő halászlé, az újévi lencse fogyasztásának szokása máig él, adjuk tovább legalább ezeket az utókornak!